Mai Ita Hatene Filomena Fatima Mesquita Nia Istória Pasadu Durante Konflitu Politiku (1975-1999) Liu Husi Programa Hatutan Memoria.
Iha publikasaun ida ne’e ami fahe informasaun ba maluk sira kona-ba istória Filomena Fatima Mesquita Moris Iha Dili, Loron 14 Fulan-Marsu 1957.
Hau-nia kaben hanesan tropa Portugés ho Postu 1.o Cabo Escritorario. Bainhira UDT halo Golpe hasoru FRETILIN iha loron 11 fulan-Agostu 1975, hau-nia kaben husik hela hau ho kondisaun isin rua fulan neen, nia halai hamutuk ho nia kolega tropa sira ba Aileu. Iha-ne’ebá hau-nia kaben fó apoiu ba FRETILIN bainhira kompañia Aileu nian deside adere ba FRETILIN. Bainhira Indonézia invade Dili iha loron 7 fulan-Dezembru 1975, hau hetan pankada ida iha rins ho kilat husi militár Indonézia. Hau-nia kaben la bele kontinua ba ai-laran tanba hau-nia kondisaun ne’ebé grave (isin rua) no hetan pankada.
Husi ne’e kedas hau la gosta Indonézia no hakarak envolve iha luta ba ukun rasik an. Hau fornese apoiu lojístiku liu husi maluk estafeta ida iha Mascarenhas naran João dos Santos, ema Lospalos, Tutuala. Maibé, ikus mai militár Indonézia deskobre no kaer nia hodi ba detein iha komarka Balide, agora edifísiu Centro Nacional Chega! Enkuantu hau mos hetan kastigu ho kondisaun kous fulan ida (ba oan segundu). Hau hetan baku hanesan animál maske ho kondisaun kous, sira hodi meza tau iha-hau nia ain fuan mak tuur no haksoit iha leten. Ikus mai rezulta hau-nia oan daruak abortu ho fulan 7 iha hau-nia isin.
Durante okupasaun Indonézia nian hau hetan terus barak. Iha loron 12 fulan-Novembru 1991, bainhira akontese manifestasaun husi Motael ba Semiteiro Santa Cruz. Tan rona kilat tarutu, hau ho kondisaun kous atu tama ba fulan ualu, ba buka tuir hau-nia oan mane bo’ot no oan mane terseiru iha eskola SMPN 1 Dili (agora dadaun UNTL). To’o iha-ne’ebá hau-nia oan laiha, hau halai ba buka tuir to’o kruzamentu ba rate Santa Cruz nian (agora eskola Portugéza). Iha-ne’ebá militár Indonézia ida ameasa no dudu to’o hau atu monu hodi rezulta hau-nia oan feto moris ho kondisaun prematur.
Aliende ne’e hau-nia oan mane terseiru naran Clarimundo F. M. da Costa Dias mos polísia Indonézia kaptura no ba detein iha Kepolisian Resor Dili (Polres Dili), agora Pusat Budaya Indonézia. Polísia tortura nia até hau ba hasoru Kapolres Dili (Kepala Kepolisian Resor Dili) hodi fó garantia nune’e sira labele baku ona hau-nia oan. Hau-nia oan mane boot, ne’ebé momentu ne’ebá eskola ona iha Universidade Merdeka, Malang, Indonézia, bainhira fila mai Dili iha tinan 1998, hetan asaltu no soke husi intelejénsia militár Indonézia nian ho karreta iha Licedere (Statua Nossa Senhora Nia Oin). Tan soke ne’e, to’o agora hau-nia oan mane boot ne’e difisiente, hanoin ladún normál, ko’alia mos ladún normál.
Loloos nia mate ona iha momentu ne’ebá, maibé antes karreta intelejénsia nian ne’e hakiduk hodi sama mate, família husi hau-nia kaben hetan hodi tuda karreta ne’e, nune’e sira halai liu. Ida-ne’e akontese ba hau-nia oan mane boot tanba, nu’udar estudante iha Universidade Merdeka, Malang, nia mos ba tuir manifestasaun pro-Independénsia nian iha Departementu Luar Negeri (Deplu) Jakarta, tinan 1998.
Husi: Rita Albertina Pereira Carvalho, Estudante UNPAZ.
