Mai Ita Hatene Dinis Nia Istória Pasadu Durante Konflitu Polítiku (1975-1999) Li Husi Programa Hatutan Memória.
Iha publikasaun ida ne’e ami fahe informasaun ba maluk sira kona-ba istória Dinis Maia, moris iha loron 10 fulan-Maiu 1966, iha Manulete, Suku Coilate Leotelo, Posto Admistrativu Hatolia, Munisípiu Ermera.
Bainhira Indonézia invade iha loron 7 fulan-Dezembru tinan 1975, ha’u ho ha’u-nia maluk sira ba hasoru komandante Pedro iha Aileu. Ami hasoru nia iha fatin ida naran Masourmata, akompaña husi komandante Baisijero, komandante Bali Bento no komandante Sirilio. Depois ami la’o, to’o iha Letefoho, ami deskansa loron ida mak kontinua la’o fali to’o suku Coilate, aldeia Leotelo. Iha-ne’ebá mak komandante na’in tolu ne’e, akompaña komandante Pedro no ninia soldadu sira, filafali ba Aileu.
To’o iha dalan klaran, militár Indonézia ataka sira, balu mate no balu militár Indonézia kaer moris. Sira ne’ebé mak militár Indonézia kaer moris, militár sira lori ba kastigu. Komesa husi ne’ebá forsa Indonézia mai ataka ami iha Coilate. Tanba ami sente labele defende ona, entaun ami deside atu husik fatin ne’e no muda fali ba Hatolia ninia sorin, iha rai ida naran Tata. Ami forma kompañia ida iha ne’ebá. Dirijente kompañia nian kombina entre ami-nia komandante husi Letefoho no komandante ida seluk mai husi Naurema nian ne’ebé bainbain la’o ho komandante Pedro.
Iha Atabae forsa Indonézia nian haleu no ataka-tán ami, ami-nia maluk ida hetan tiru. Ha’u ho komandante Pedro hakarak atu ba foti mate isin ne’e, maibé labele tanbá forsa Indonézia reziste makaas, entaun ami rekua filafali ba iha rai ida naran Naurema no kontinua halo viajen ba iha rai ida naran Talo. Iha Talo ami hetan tan ataka husi militár Indonézia nian, no iha fatin ne’e duni mak ha’u Dinis Maia Moris iha loron 10 fulan-Maiu 1966, iha Manulete, Suku Coilate Leotelo, Posto Admistrativu Hatolia, Munisípiu Ermera. hetan tiru. Ha’u sofre kanek todan iha ha’u-nia liman no ha’u-nia kotuk. Ida-ne’e prezudika ha’u labele kaer kilat, tan ne’e ha’u entrega hau-nia kilat ba komando.
Ho kanek ne’ebé ha’u sofre hela, ha’u konsege la’o hamutuk ho ko[1]lega sira seluk ba fali rai ida naran Matanoba, parte Fatubesi nian no tiru malu tan iha ne’ebá. Tanba limitasaun barak, ami sente laiha ona forsa atu hasoru inimigu, entaun ami deside rekua filafali ba Hatolia. To’o iha-ne’ebá maluk balun ba rende tiha ona no balu sei kontinua reziste.
Ami kontinua halo viajen ba fali Coilate, Aldeia Leotelu nian. Iha Coilate, forsa Indonézia serka hodi kaer ha’u no bolu komunidade sira atu mai koñese. Momentu ne’ebá ha’u-nia maun mak mai, no militár Indonézia hameno ba ha’u-nia maun “se imi lori ba mak mate entaun diretamente hakoi”. Ami to’o iha uma, ha’u hetan tratamentu husi Doutor ida naran Jacob no ha’u sei moris to’o ohin loron.
Hakerek husi: Ferdinando Tonies, Estudante Universidade da Paz (UNPAZ).
