Iha tinan 1976, nu’udar dalan atu formaliza integrasaun Timor Portugues ba Indonézia, hafoin invazaun iha 7 Dezembru 1975, liuhusi Lei Nú.1/AD/1976 Governu Indonézia estabelese Dewan Perwakilan Rakyat (DPR) Timor-Timur ne’ebé ninia reprezentante sira mai husi Partidu UDT, APODETE, KOTA no TRABALISTA.
Iha loron 31 Maiu 1976, Governu Provinsia Timor-Timur konvoka asembleia ida hanaran Asembleia Populár ne’ebé xefia husi Guilherme Gonçalves. Asembleia ne’e reklama nu’udar selesaun ba reprezentante Timoroan nian. Partisipante asembleia ne’e hili husi funsionáriu administrativu hirak ne’ebé Indonézia rasik nomeia. Clementino Amaral ne’ebé partisipa iha Asembleia ne’e nu’udar reprezentante distritu Baucau nian hatete ba CAVR katak:
“Iha ninia prosesu, autoridade Indonézia nian hakarak ema na’in rua husi kada distritu hodi reprezenta distritu ne’e rasik, atu ba halo petisaun hodi husu permisaun Indonézia nian atu ita integra ho Indonézia. Iha Baucau, ninia prosesu la’ós liuhusi eleisaun, maibé funsionáriu ne’ebé besik ho autoridade Indonézia nian mak hili ema na’in rua ne’e.”
Ikus mai membru Asembleia ne’e endosa petisaun ida ba Prezidente Soeharto ne’ebé solisita atu Indonézia garante integrasaun. Mário Carrascalão subliña katak ida-ne’e mak funsaun únika husi Asembleia Populár. Ba CAVR, Mário esplika katak:
“Asembleia Populár realiza reuniaun dala ida de’it iha fulan Maiu 1976 ho ajenda prinsipál mak integrasaun sein referendu. Ninia objetivu mak diskute ‘petisaun ba integrasaun nian’ ne’ebé sei haruka ba Soeharto.”
Petisaun ne’e asina husi Arnaldo dos Reis Araújo nu’udar Xefe PSTT, no Guilherme Gonçalves nu’udar Xefe Asembleia Reprezentativa Rejionál – Dewan Perwakilan Rakyat Daerah (DPRD) nian, maske orgaun ne’e seidauk estabelesidu.
Nune’e, reklama an nu’udar reprezentante povu Timor nian no refere ba Deklarasaun Balibo nian nu’udar baze, pontu xave husi petisaun ne’e mak dehan katak Timor sei integra ba Indonézia sein referendu. Ikus mai, membru asembleia tomak, ho aviaun militár nian ba iha Jakarta hodi hato’o petisaun ba Soeharto. Delegasaun husi DPR Timor-Timur ne’ebé kompostu husi ema na’in 41 ba hasoru Prezidente Soeharto hodi hato’o petisaun ne’e diretamente.
Responde ba petisaun ne’e, iha loron 23 Juñu 1976 Prezidente Soeharto haruka delegasaun husi governu Indonézia nian hodi mai iha Timor-Portugés hodi haree diretamente realidade loloos aspirasuan povu Timor-Portugés nian.
Fila husi Timor-Portugés, iha plenária Gabinete Governu Indonézia nian iha loron 29 Juñu 1976, delegasaun ne’e relata katak povu Timor-Portugés nian ezije duni atu governu Indonézia simu no formaliza imediatamente Timor-Portugés nu’udar parte husi Estadu Unitáriu Repúblika Indonézia nian.
Bazeia ba Plenária Governu refere, asembleia DPR-RI nian ne’ebé realiza iha loron 15 até 17 Jullu 1976 debate ezbosu Lei Númeru 7 tinan 1976 kona-ba integrasaun Timor-Portugés no estabelesementu Propinsi Daerah Tingkat 1 Timor-Timur.
Ikusmai, iha loron 17 Jullu 1976, DPR-RI ho unanimidade aprova ezbosu lei refere sai Lei Númeru 7 tinan 1976. Nune’e, dezde loron ne’e kedas, Timor-Portugés formalmente sai Provínsia Timor-Timur no sai provínsia ba 27 Estadu Unitária Repúblika Indonézia nian.
Referénsia husi Relatóriu Chega!
