Mai Ita Hatene Gaspar Godinho “Anin Buras” Nia Istória Pasadu Durante Konflitu Politiku (1975-1999) Liu Husi Programa Hatutan Memoria.

Iha publikasaun ida ne’e ami fahe informasaun ba maluk sira kona-ba istória Gaspar Godinho “Anin Buras” Moris iha loron 14 fulan-Maiu 1971, husi Uma Lisan Lautele, Aldeia Leobalo, Suku Molop, Postu Ailaran Bobonaro, Munisípiu Bobonaro.

Iha tinan 1975 hau foin kompleta tinan 5. Momentu ne’e militár Indonézia komesa avansa husi Batugade to’o Maliana Vila, nune’e hau-nia inan-aman sira halai ba ai-laran. Iha ai-laran hau nia inan aman sira serbisu iha produsaun hahan nian ba apoiu FATILINTIL sira durante períodu baze apoiu. Iha tinan 1978 bainhira baze apoiu rahun, hau-nia família hetan kaptura husi militár Indonézia no sira lori ami ba detein iha Postu militár nian. La keleur hau-nia pai mate iha-ne’ebá, no kuaze besik atu tama ba tinan 1979 hau-nia ama mos mate no hau mesak moris ho família sira seluk iha-ne’ebá até 1980.

Iha tinan 1981 iha informasaun katak grupu FATILINTIL ida hela iha suku Molop, nune’e hau halai ba ai-laran hodi serbisu hamutuk ho FATILINTIL sira iha suku Molop. La keleur tanba militár sira komesa deteta no tau suku Molop iha lista mean, hau ho FATILINTIL sira evakua kedas ba Saré, área Ermera nian. Ho nune’e, husi tinan 1982 to’o tinan 1989 hau sai hanesan membru FATILINTIL. Saida mak motiva hau iha momentu ne’ebá mak hau nia inan aman laiha ona, tanba ne’e hau prontu fó-an ba mate hodi bele liberta rai ne’e husi okupasaun Indonézia.

Durante períodu ne’e hau sai membru FATILINTIL ho fuan no laran. To’o 1989, hau komesa deside tun ba Dili hodi kontinua eskola, ida-ne’e hanesan maneira polítika atu buka koñesimentu hodi bele defende rai Timor atu nune’e bele hetan libertasaun. Iha fulan Outubru bainhira Amu Papa João Paulo II mai vizita Timor, hau sai hanesan seguransa durante misa. Bainhira akontese konfrontu entre juventude no militár Indonézia, hau konsege atu hetan kaer, maibé hau hasoru kedas militár Indonézia Timoroan husi suku Molop ne’ebé koñese hau, nune’e nia haruka hau halai tiha hodi kaer fali ema seluk.

Husi akontesementu refere, kalan-kalan ami juventude loriku asua’in komesa halibur malu iha maun ida naran Siko Dias nia uma, iha Bairru-Pite. Momentu ne’ebá, Bairru-Pite hanesan área garis merah ba militár Indonézia sira. Tan ne’e iha loron 2 fulan-Marsu 1991, militár Indonézia asalta ami-nia fatin iha Bairru-Pite. Ami, kuaze na’in 38, halai ba Lesidere.

Iha loron 28 fulan-Outubru 1991, militár Indonézia forma grupu inteléjensia hodi buka ami iha Igreja Motael. Momentu ne’e militár haleu ami, no fó tiru sinal dala ida no komesa tama ba Igreja hodi pasa revista ba ami no haruka ami fila, maibé bainhira hau sai husi igreja sira kaer hau no soe hau ba karreta laran hodi lori hau ba sulan iha Kaikoli durante semana ida nia laran mak foin husik hau.

Iha loron 11 fulan-Novembru 1991, hau-nia kolega sira mai fó hatene hau katak aban sei ba misa iha Igreja Motael hodi lori aifunan ba tau iha Sebastião Gomes nia rate. Dader san tuku neen ami hotu ba tuir misa, momentu ne’e ami hotu lahatene katak atu halo demonstrasaun. Bainhira misa hotu, iha igreja oin, kolega sira komesa loke spanduk, kuaze ema hotu hakilar viva Xanana. Husi ne’e mak hau hatene katak ami sei halo demonstrasaun.

Bainhira ami marsa to’o iha Merkadu Lama, militár ida atu tiru hau maibé la konsege. Sira akompaña de’it ami to’o semitériu Santa Cruz mak komesa tiru diretamente ba ami no ami halai fahe malu. Hau nia kolega lubuk ida mak mate kedas iha akontesementu ne’e, ennkuantu hau ho kolega na’in haat ami halai ba Lesidere, ba Amu Bispu nia rezidénsia. Iha tinan 1997, hau ho kolega barak ami kria grupu ida naran Kaixa 001, naran Kaixa Nuclear. Kaixa ne’e nia dirijente iha Bairru-Pite ne’ebé halibur juventude barak hodi organiza malu to’o referendu 30 Agostu tinan 1999.

Husi: Constantina dos Santos, Estudante UNPAZ.