Mai Ita Hatene Elias Lemos Maia “Sarkeke” Nia Istória Pasadu Durante Konflitu Politiku (1975-1999) Liu Husi Programa Hatutan Memoria.
Iha publikasaun ida ne’e ami fahe informasaun ba maluk sira kona-ba istória Elias Lemos Maia “Sarkeke” Moris iha Ducurai, loron 12 fulan-Setembru 1972, Postu Ailaran Letefoho, Munisípiu Ermera.
Iha tinan 1991 hau eskola iha Sekolah Menengah Pertama Katolik (SMPK) Santo Francisco Xavier, Dare. Loron ida, iha fulan Novembru, ami simu informasaun katak eskola katólika hotu-hotu tenke hola parte iha atividade misa boot ida iha Igreja Motael. Nune’e ami hotu ba tuir misa, iha-ne’ebá mak hau foin rona liafuan mate ka moris ukun rasik an. Husi ne’e hau hanoin no hakerek ona iha hau-nia fuan kona-ba ukun rasik an. Bainhira misa remata, husi Motael ami halo marsa ba Simetériu Santa Cruz atu tau aifunan ba Sebastião Gomes nia rate.
Ami la’o foin to’o iha Komando Distrik Militer (KODIM) Dili, agora Casa Europa, militár Indonézia komesa halo provokasaun ba ami-nia marsa ne’e. Tempu ne’e, hau rona liafaun balun temi husi kotuk dehan hakarak ka lakohi ita tenke mate barak. Ami la’o to’o iha Merkadu Lama, ami ida-idak fahe malu no balun kontinua ba tau aifunan. Hau ho kolega balu tesik fali ba Matadouru, depois liu husi mota Maloa nian ami ba liu Dare. Ami to’o iha Dare ema hahú deskonfia ami katak ami ne’ebé tuir misa ne’e envolve iha prosesu ne’ebé hamosu masakre 12 Novembru 1991. Ne’e-duni hau eskola mos la loos ona, ema haree ami matan la moos, halo hau mos sente-an no sai tiha husi eskola. Para tiha eskola hau ba kedas Ermera. Iha Ermera, hau foin eskola to’o fulan tolu hanesan ne’e, ema hahú deskonfia fali ami ne’ebé mai husi Dili iha relasaun ho akontesementu masakre 12 Novembru 1991.
Hau moris iha situasaun deskonfiansa nia laran até iha tinan 1993 militár Indonézia kaptura duni hau. Momentu ne’ebá hau nia fuuk naruk, militár Indonézia deskonfia ami ne’ebé fuuk husik naruk ne’e nu’udar ema ne’ebé organiza juventude sira ba halo demostrasaun. Sira lori hau ba Komando Distrik Militer (KODIM) Ermera. Bainhira tama ba KODIM laran, militár sira barak mak tuku, tebe, lori kilat fai hau no lori stick mak baku dala haat iha hau-nia ulun fatuk halo hau monu tun ba rai. Hafoin ne’e sira hasai hotu hau-nia ropa no koi tiha hau-nia fuuk. Sira baku tan hau monu tun ba rai, tanba hau keleur la hader, sira dehan hau bosok la mate ida, entaun sira foti mina manas kose iha hau-nia matan.
Hau hakfodak haree ran barak iha simente leten, sira haruka hau lambe fila fali hau-nia ran ne’ebé fakar iha simente leten ne’e. Momentu ne’e kolega balun mak informa ba Amo Mario Belo iha igreja Ermera. Amo Mario mak ba hasai hau husi KODIM hodi lori hau ba fatin ida naran Launa hodi kura hau-nia kanek sira iha-ne’ebá. Lakeleur militár Indonézia kaer fila fali hau, nafatin baku hau to’o sira kolen sira lori hau ba soe iha tanke laran, depois mak Babinsa Timoroan ida, tanba nia kuñese hau entaun nia mak bolu nia maluk sira hodi hasai hau husi tanke laran no hatama fali ba iha KODIM. Hau sai husi KODIM la’o neineik sa’e mai Xina nia uma ne’e, depois kolega ida mak lori mikrolet naran Motarae hodi tula hau ba Lauana no hau subar de’it iha-ne’ebá to’o 1994.
Husi tinan refere ami juventude sira sente ladi’ak ona haree militár Indonézia nia hahalok, entaun ami organiza malu komesa provoka situasaun no sunu merkadu Ermera, no ami esforsu atu hetan ligasaun ho Segundu Komandante rejiaun 4, Ernesto Dudu, maibé la konsege entaun ami kontinua subar de’it. Iha tinan 1995, ami-nia maluk joven balun ne’ebé ami la’o hamutuk hetan ona ligasaun ho komandante Dudu hodi fó fiar ba halo vijilánsia. Husi ne’e ami sente katak ami-nia mata-dalan iha ona, kuandu halo buat ruma sira mak organiza ami. To’o fali iha tinan 1996, ami organiza malu tun ba Dili, tanba Dr. Ramos Horta ho Bispu Dom Carlos Filipe Ximenes Belo simu ona Nobel da Paz iha Nova Yorque. Ami hotu–hotu ba hein iha aeroportu bainhira sira to’o Dili.
Ami lubuk oan ne’e fila fali husi Dili mai Ermera, militár sira hahú kaer fali hau tanba hau-nia partisipasaun ba atividade ne’e. Sira lori hau ba kastigu iha KODIM depois sira transfere fali hau ba Gleno, iha dalan ami haree karreta balun soke malu iha Gleno no ema atrapalla ho ida ne’e, hau halai sai ba subar iha Komandante Seksaun Xavis. Iha tinan 1997-1998 ami komesa ba iha ai-laran ona, halai ba mai mak Ermera–Likisa, la’o iha nakukun, la’o kalan ho kabala lipa de’it, se la’o mak hatais kalsa naruk, sapatu entaun ema kaér ona ami.
Ami haklili pasta la’o ain tanan hodi buka informasaun husi komunidade, ida-ne’e estratéjia ida para ema labele hatene tuir no nota katak ami atu mai organiza ema. Iha loron 30 fulan-Augusto tinan 1999, ami tuir votasaun iha Dili, votasaun ramata loraik ne’e ami na’in atus resin sai husi Lahane mai Dare. Iha Dare ami toba iha Laulara Lama, kalan boot tuku rua estafeta ida lori ami husi Laulara Lama ba to’o fali rai ida naran Nasuta mak ami fahe malu. Juventude Ermera nian ba Ermera no juventude Líkisa nian ba Líkisa.
Iha dalan, to’o iha Metagou milísia sira kaer toman hau no lori hau ba Líkisa. Sira kesi hau iha motor no dada husi sede suku Mau-Meta nia odamatan to’o komando Besi Mera Putih nian. Agostu Botak ho Vitor, Kepala Desa, mak dada hau. Hafoin dada hau to’o ba komandu Besi Merah Putih nian, sira kolu tiha hau-nia ropa fó bandeira hodi hau kesi iha hau-nia ulun. Hau hatete ba sira dehan ami iha juramentu, bandeira ne’e la’ós atu kesi halimar iha ulun, iha ain no iha liman maibé bandeira ne’e ruin ho ran mak hau labele kesi, mate bele mate bandeira hau la kesi ida. Hau dehan ida-ne’e sira kolu hau-nia ropa, sira baku hau to’o bubu hotu. Hau-nia matan haree rai la hetan ona entaun sira lori hau ba ospital. Iha ospital mak hau aproveita halai to’o ukun-an.
Husi: Octaviano Lemos Gonçalves, Membru ASEMUL.
