Mai Ita Hatene Domingos de Jesus Nunes Nia Istória Pasadu Durante Konflitu Politiku (1975-1999) Liu Husi Programa Hatutan Memoria.

Iha publikasaun ida ne’e ami fahe informasaun ba maluk sira kona-ba istória Domingos de Jesus Nunes Husi Aldeia Teberai, Postu Ailaran Turiscai, Munisípiu Manufahi.

Iha tinan 1993 hau envolve iha serbisu klandestina no hau-nia pozisaun hanesan 1^o Vise Sekretáriu NUREP (Nucleos de Resistencia Popular) iha Suku Orana. Iha tinan 1995 militár Indonézia halo atake iha Suku Caicasa no kaptura komandante Nikson, kapturasaun ne’e halo ligasaun entre klandestina ho FATILINTIL kotu tiha maibé ami re-organiza kedas iha tinan 1995 ne’e nia laran no hau-nia pozisaun mantein hanesan Sekretáriu NUREP to’o tinan 1999.

Iha tinan 1998 hamutuk ho FATILINTIL sira ami hala’o planu ida ba asalta Postu militár Indonézia nian iha Alas. Asaltu ne’e konsege hasai kilat husi militár Indonézia. Ida-ne’e halo populasaun iha suku Orana tauk no balu evakua kedas ba Postu Ailaran Turiskai depois kontinua halai ba Dili. Enkuantu ami, ho akontesementu ne’e, tanba militár Indonézia batallaun 744 halo persegisaun maka’as entaun ami mos halai sai ba ai-laran hamutuk ho FATILINTIL sira. Iha ai-laran durante fulan ida hanesan ne’e ami mai fali vila.

Iha vila militár Indonézia kaptura populasaun balu no ida naran Gaspar Simões sira hakoi moris de’it. Militár Indonézia mos buka tuir nafatin no kaér duni hau iha tinan 1998 nia laran. Sira investiga hau no lori hau ba entrega iha Padre Gulhermino da Silva hodi hau serbisu iha igreja. Liu fulan tolu, hau fila ba hala’o hau-nia serbisu hanesan Sekretáriu NUREP até ukun-an.

Husi: Dionisia de Jesus da Conceição, ESG NOSFAT Turiskai, Manufahi.