Mai ita hatene ema nian Istória Pasadu durante konflitu polítiku (1975-1999) liu husi Programa Hatutan Memória. Nune’e, iha publikasaun ida ne’e, ami fahe informasaun ba maluk sira kona-ba istória Tome Barreto husi Dare, idade 72.
Hafoin invazaun iha loron 7 fulan-Dezembru tinan 1975, militár Indonézia komesa kaptura ema hirak-ne’ebé funu hasoru sira. Liu de’it tinan balu, ha’u mós hetan kaptura. Militár Indonézia deskonfia katak ha’u mós envolve hotu iha funu hasoru sira, tanba ne’e sira kaptura ha’u.
Foufoun sira lalori kedas ha’u ba kastigu iha Komarka. Sira obriga ha’u atu serbisu hamutuk ho sira hodi bele kaptura ita-nia maluk sira ne’ebé kontra militár Indonézia, maibé tanbá ha’u lakohi serbisu ho sira, nune’e sira baku ha’u no hatama ha’u ba komarka.
Akontesementu ida-ne’e fó impaktu tebes ba ha’u atu labele hetan liberdade iha ha’u-nia moris no sempre hetan hela de’it ameasa husi forsa sira. Ha’u sente tauk no sempre hanoin ha’u-nia família sira. Bainhira funu hasoru invazor ne’e komesa, ida-ne’e hatauk ema hotu. Ha’u sempre hanoin katak bainhira inimigu hetan mak konserteza ha’u labele moris. Ida-ne’e halo ha’u sai trauma makaas liutan.
Ha’u komesa iha hanoin ona oinsá ha’u bele livre tiha husi trauma ida-ne’e atu ha’u bele halo netik buat balu ba ha’u-nia an. Ho hanoin ida-ne’e ha’u deside ona ha’u-nia an hodi halai tiha ba ai-laran atu nune’e ha’u livre oituan hodi bele kontribui mós ba funu ida-ne’e.
Hakerek husi: Dirson Imaculada do Carmo Rico, Estudante Univer[1]sidade da Paz (UNPAZ)
