Tinan 45 liu ba, iha loron 15 Outubru 1975 Ekipa Susi no Batallaun sira husi 2ª Brigada Infantária Militár Indonézia lansa atake ba Balibo, iha ne’ebé sira oho jornalista internasionál na’in lima (5). Jornalista hirak ne’e halo hela kobertura kona-ba operasaun oi-oin husi Militár Indonézia iha área Timor Portugés. Jornalista sira ne’e servisu ba Estasaun Televizaun Australiana ne’ebé hetan tiru no sona, iha kondisaun ne’ebé taka husi Autoridade Militár Indonézia iha momentu ne’ebá. Razaun posivél ba ezekusaun jornalista hirak ne’e mak tanba sira asiste eskala operasaun Indonézia ne’ebé boot iha área sira besik Balibo, ne’ebé konsidera boot liu hotu kompara ho infiltrasaun sira antes.
Enkuantu, iha loron 16 Outubru, bainhira Militár Indonézia domina Balibo no Maliana, liña frente Fretilin nian muda ba Atabae no Bobonaro. Komisaun CAVR iha gravasaun filme husi operasaun militár Indonézia sira, ne’ebé hatudu uza ró funu nian hodi halo bombardiamentu ba posizaun Fretillin nian no aviaun ne’ebé tu’un iha Maliana ne’ebé hatudu ho klaru ofensivu boot. Lahanesan ho atake sira iha fulan Agostu ba Atsabe ne’ebé uza Tropas Partidáriu hodi apoia Unidade Forsa Espesiál, atake ba Balibo la uza Timoroan barak. Maske nune’e, Indonézia esforsu fó sala ba aleadu UDT/Apodeti sira relasiona ho asasinatu ba Jornalista na’in lima (5). Jeralmenta, parte kompetente Indonézia dala barak nega katak sira nia forsa envolve militarmente iha Timor Portugés iha fulan Setembru – Novembru. Ho kontráriu sira hateten fali katak insidente sira ne’e akontese tanba Tropas Partidáriu Timor-Leste mak esforsu kontra atake sira husi Fretilin iha área Indonézia.
Operasaun segredu Militár Indonézia nian ida ho naran Tim Susi ne’ebé komanda husi Kapitaun M44 (naran kodigu Majór Andreas) lansa atake hodi hadau tiha Sidade Balibo (Balibo, Bobonaro). Tomás Gonçalves kalkula katak maizumenus tropas 700 mak envolve iha atake ne’e, inkui ho Tropas Partidáriu no Forsa Unidade ida husi Komandu ne’ebé apoia Tim Susi. Fou-foun, Forsa Indonézia halo atake bomba ba Balibo husi diresaun kosta norte no husi diresaun Maliana, hafoin halo atake terestres husi diresaun tolu. Iha atake ne’e, tropa sira mós oho jornalista internasional na’in lima (5) husi Estasaun Televizaun Australiana hanesan Greg Shackleton (29) no Tony Stewart (21), sira na’in rua ne’e husi Australia, ne’ebé hamutuk ho Gary Cunningham (27) husi Nova Zelandia ne’ebé servisu ba Estasaun Televizaun Channel Seven iha Melbourne. Brian Peters (26) no Malcolm Rennie (29), sira na’in rua ne’e husi Inglaterra no servisu ba Estasaun Televizaun Channel Nine ne’ebé ho sentru iha Sydney. Jornalista sira ne’e hela tiha ona iha Balibo komesa loron 13 Outubru hodi halo kobertura relasiona ho operasaun segredu Indonézia nian iha Timor-Leste no antisipa akontese atake Indonézia mai sidade ne’e.
Ho jornalista na’in lima nia mate iha Balibo atrai atensaun boot husi mundu Internasionál. Governu Australianu koloka inkeritu na’in rua ba kazu omisidiu ne’e iha tinan 1995 no 1998 ne’ebé lidera husi Tom Sherman. Livru rua mak publika relasiona ho investigasaun ba mortalidade jornalista hirak ne’e mak hanesan – Cover-Up (2001) husi Jill Jolliffe no Deaths in Balibo, Lies in Canberra (2000) husi Desmond Ball no Hamish McDonald ne’ebé kobre informasaun importante foun kona-ba omisidiu ne’e. Livru Kopassus (2003) ne’ebé hakerek husi Ken Conboy mós fó informasaun importante kona-ba operasaun militár hodi hadau Balibo bazeia ba intervista ho fonte husi Militár Indonézia ne’ebé hola parte iha operasaun ne’e. Iha meadu tinan 2000, Polisia Sivil UNTAET (Civpol) forma Unidade Krime Istóriku iha ámbitu Unidade Investigasaun Nasionál komesa halo investigasaun ba kazu omisidiu iha Balibo. Relasiona ho investigasaun ne’e, iha loron 22 Marsu 2001, Reprezentante Espesiál Sekretáriu Jerál Nasoens Unidade, Sergio Vieira de Mello hakerek karta ba Prokuradória Jerál Indonézia hodi husu atu halo intervista ho suspeitu na’in neen ne’ebé deskonfia hela iha Indonézia. Prokuradória Jerál Indonézia rejeita pedidu ne’e ho razaun katak Parlamentu Indonézia seidauk ratifika memorandu intendimentu ba kooperasaun kona-ba sasin entre UNTAET no Prokuradória Jerál Indonézia, nune’e investigasaun husi polísia sivíl paradu tiha.
Investigasaun hotu kona-ba omisidiu ne’e, limita tiha ho realidade katak mate-isin husi jornalista sira ne’ebé hakoi iha Semiteriu Tanar Kusir iha Jakarta ne’e la investiga ho klean no testamuña xave sira ne’ebé iha Indonézia rejeita atu fó sasin ba investigasaun ofisiál sira. Materia hotu ne’ebé aprezenta iha ne’e bazeia ba sasin husi terstamuña ne’ebé fó husi Komisaun relasiona ho mortalidade jornalista sira.
Tuir mai sasin sira nia deklarasaun:
Sasin: Guido dos Santos
Guido dos Santos ne’ebé momentu ne’ebá iha ona tinan 24 hala’o knar hanesan Ofisiál Saúde Falintil, kleur ona sai testamuña prinsipál ba akontesimentu iha Balibo. Nia fó ona deklarasaun hanesan testamuña hafoin akontesimentu ne’e. Iha fulan Agostu 2000, Guido dos Santos partisipa iha rekonstrusaun akotesimentu ida iha Balibo ne’ebé organiza husi Jill Jolliffe. Nia la halo intervista ho Tom Sherman bainhira Tom Sherman hela iha Timor-Leste bainhira Governu Australianu komesa sira nia investigasaun.
Komisaun halo intervista ho Guido dos Santos iha fulan Jullu 2004 no halo intervista ho filmajen iha Kampu Balibo iha fulan Setembru 2004. Iha gravasaun filme ne’e, nia esplika katak jornalista sira fó sinal ba nia bainhira nia hamrik besik ai-hun boot ida iha dalan atu ba Cova. Nia defende kampu ne’e hasoru atake militar husi diresaun Sesaun Portugés, maibé nia konsiente katak militár Indonézia tuir tiha ona estrada Maliana iha kampu nia sorin. Depois nia haree jornalista ida monu. Nia hanoin katak, kilat musan mak kona jornalista ne’e maske nia la serteza loloos no nia helik-an atu kilat-musan labele kona nia. Kuaze iha tempu ne’ebé hanesan, nia haree jornalista ne’e monu, Guido dos Santos mos haree no rona jornalista sira seluk mós hakilar, “Australia, Australia” ho liman foti ba leten. Nia la halai ho diresaun ba jornalista sira, maibe nia halai ba kotuk ba Uma Loja Xinés ida ne’ebé hateke ba kampu, iha kampu futebol pertense ba eskola nia ninin no iha ai-hun boot ne’e nia sorin, hafoin sa’e ba área benteng nian. Nia kontinua rona jornalista hirak ne’e hakilár kuaze minutu rua nia laran to’o nia sa’e ba fatin ida ne’ebé nia konsidera seguru. Hanesan ho buat ne’ebé Guido dos Santos dehan iha intervista antes, nia konfirma ba Komisaun katak ema ne’ebé nia haree no monu ne’e “Isin boot no ulun molik”, deklarasaun ida ne’ebé hanesan ho Brian Peters. Iha intervista gravasaun filmajen ho komisaun, Guido dos Santos serteza katak identifikasaun uma primeiru iha estrada Maliana ne’e mak hanesan fatin ne’ebé oho Jornalista sira.
Sasin: Olandino Guterres
Olandino Guterres nu’udar membru apoiante UDT ne’ebé halai ba Timor Osidentál husi Balibo, ne’ebé tuir formasaun iha Haekesak iha Timor Osidentál hafoin fila mai Balibo hamutuk ho forsa atake sira. Komisaun halo intervista ho Olandino Guterres iha fulan Juñu 2004 iha Dili. Nia hateten ba Komisaun katak nia hamriik iha Uma kotuk, uma ne’ebé jornalista sira hela ba:
“ Rona lian, “Tembak! Maju!” (Tiru! Avansa!). Ha’u komesa rona kilat AK nia lian. Sira komesa tiru…mós ona, ha’u hakiduk fali ba kotuk. Hakiduk uituan ba kotuk, ha’u haree sira hotu tama iha Uma ne’e nia laran. Ha’u mós tama. Ha’u tama ba. Hau haree iha ona jornalista Australianu na’in 3, iha uma ne’e nia laran. Mate iha kadira leten, ida iha Janela. Bainhira ha’u hamriik haree hela, Yunus rasik fó orden, “Hoi, sai tiha. O ba ne’ebá. Halo serguransa iha kraik. Labele iha ne’e”.
Olandino Guterres hateten ba Komisaun katak, tuir mai nia ba fali uma ne’e. Nia hateten katak Uma ne’e nia odamatan sira nakloke hotu ona no nia bele haree saida mak akontese iha uma-laran. Nia rona militár Indonézia ida hateten: “Karik o la sai mak ha’u sei soe granada ba”:
Karik jornalista Australianu ne’e rona liafuan “granada”, entaun nia sai ho liman kesi-metin…ha’u rona nia ko’alia: I am sorry, I am tourist”. Momentu ne’ebá M45 ne’ebé haruka nia sai. Bainhira nia konsege haruka jornalista ne’e sai, nia lori tudik komandu nian hodi sona jornalista ne’e. Ema ba dala lima ne’ebé sai husi hariis fatin…[no] nia [M45] sona ho tudik iha kotuk laran.
Olandino hatutan katak, tuir mai Kapitaun M44 fó orden ba M45 hodi losu fali nia tudik.
Sasin: Tomás Gonçalves
Iha tinan 1975, Tomás Gonçalves asume kargu hanesan Komandante tropas Apodeti iha Balibo ne’ebée destakadu ho Tropas Para-Komandu ne’ebé llidera husi Kapitaun Ali Musa. Iha fulan Abríl 1999, nia halai tiha ba Macau hafoin nia rejista atu lidera Grupu Milisia ida. Komisaun halo intervista ho Tomás Gonçalves iha fulan Outubru 2003, Maiu 2004 no Setembru 2004. Nia mós fó sasin iha Audiénsia Públika Nasionál kona-ba Konflítu Polítika Interna tinan 1974 – 1976 iha fulan Dezembru 2003. Tuir Tomás Gonçalves, maizumenus tuku 06:00 dadeer, nia haree mane na’in haat sai husi uma ne’e, ida iha oin no na’in tolu seluk iha kotuk. Nia la bele rona saida mak sira ko’alia maibé nia hanoin momentu ne’ebá sira rende. Hafoin nia haree tropas sira tiru. Nia haree M44, Ali Musa no Kirbiantoro iha grupu militár ne’ebé serku uma ne’e. Nia serteza katak sira mós tiru, maibe labele koñese ho sertu see mak tiru. Momentu ne’ebá la iha tiru ne’ebé mai husi pozisaun Fretilin/Falintil. Bainhira sira kontinua tiru, tropas hirak ne’e tama iha uma laran, hafoin dada mate-isin jornalista hirak ne’e ba laran no sunu to’o mutuk iha ai-maran ne’ebé fakar gazoliña ba. (Fonte husi Relatóriu Chega!)
