Ótel Flamboyan Jeografikamente hatúr iha Suku Bahu, Postu Administrativu Baukau villa, Munisípiu Baukau. Hotel Ne’e harii iha Tempu Kolonialismu Portugés, harii husi emprezariu Portugés ida ho naran José Ricardo, iha Tinan 1960. Hotel ne’e iha komplexu ne’ebé konstituídu husi edifísiu tolu, antes invazaun Edefísiu ida uja hanesan fabrika ba sabaun no edifísiu rua seluk uja núdar ótel, Fou-foun Ótel ne’e harii ho naran Estalagem de Santiago, maibe hafoin Invasaun Indonézia, Bainhira Tropas Indonézia domina ona iha Munisípiu Baukau iha tinan 1975, sira okupa fila fali Ótel refere sai Baraka militár Indonézia nian hodi Muda fali Ótel ne’e nia naran ba “Hotel Flamboyan” Tuir Operasaun Militár ne’ebé sira hanaran Operasaun Flamboyan iha 1975.
Iha periodu konflitu interna entre UDT ho Fretilin iha agostu 1975 fatin ne’e Sai mós Sentru detensaun ne’ebé UDT uja hodi detein no tortura Militante no simpatisante sira husi Fretilin durante Movimentu Armada (MAC) 11 agostu 1975 nune’e mós hafoin insureisaun Jeral Armada ne’ebé fretilin Proklama iha 15 de agostu 1975 hodi hasoru Lidere no militante UDT sira no domina kedan Teritoriu Timor Leste Tomak hafoin semana hira tuir mai, Fretilin mós uja fila fali fatin ne’e hanesan fatin detensaun tortura ba Militante UDT no Apodeti Sira. Hafoin invazaun Tropas Indonézia mós kontinua uja fatin ne’e núdar fatin detensaun no tortura durante periodu 1975-1989.
Numeru Detenadu ne’ebé detein iha fatin ne’e tuir relatóriu Chega! hamutuk ema nain 100 resin, ne’ebé kompostu husi Mane, Feto inklui labarik sira. Husi numeru detenadu refere, iha detenadu feto nain ne’en ne’ebé serteza duni katak Militár Indonézia halo violasaun sexual hasoru sira. Alende ne’e kuaze detenadu barak maka lakon iha fatin ne’e no nunka hatene nia paradeiru to’o ohin loron.
Meius tortura ne’ebé Militár Indonézia sira uja iha fatin ne’e maka; hoban detenadu sira iha be laran kuaze loron ida tomak, baku no tuku detenadu sira nia isin, sunu detenadu sira nia isin ho sigaru klak nomós xoke elektriku ba detenadu sira. Prizaun ida ne’e muda fila fali ba Rumah Merah iha tinan 1989, maibé Militár Indonézia sira uja nafatin fatin nudar Baraka to’o tinan 1999. Komponente Militár Indonézia ne’ebé uja fatin ne’e maka, iha 1975 fatin ne’e okupa husi yonif 330 ne’ebé komanda husi Membro Kopashanda ida ho inisial Mayor PS68, iha mós membru Polisi Militár, ekuipa UMI (Tim Umi, ekuipa ida husi ekipa Nanggala hat ne’ebé halo operasaun iha Timor-Leste) inklui ekuipa ida husi unidade Hansip.
Lideres no kuadru Fretilin ne’ebé detein mós iha fatin ne’e hafoin ba oho iha fatin seluk maka hanesan, Saudosu Afonso Savio, Felipe Dias Quintas, Inacio Solan no sira seluk ne’ebé la identifikadu.*
“Luta ba ukun rasik an ne’e, rezisténsia populár ida. nune’e ema hotu-hotu partisipa no kontribui tuir nia kbiit! ema ida-ida tenke brani hakribi tiha nia an hodi la hateten tan, ha’u no ami mak luta no halo funu mesak.” (Hugo Maria Fernandes, Director Executivo Centro Nacional Chega!I.P)
Fontes: Arquivu Centro Nacional Chega!I.P
