Covalima – (11 Outobru 2025), Centro Nacional Chega!I.P organiza seminariu ho tema “Rekonsiliasaun Hosi Perspetiva Kulturál no Justisa Formál iha Kontestu Promosaun Paz no Harii Konfiansa iha Sosiedade”, ne’ebé realiza iha Salaun Ambo One Suai, Covalima, iha ámbitu Festival Fronteira (FF) 2025 ho tema “Interkambiu Kultutal ba Hametin Rekonsiliasaun”.

Objetivu hosi seminariu ne’e mak atu esplora no hametin komprensaun kona-ba sinerjia entre mekanizmu kulturál no justisa formál, hodi deskobre mekanizmu rekonsiliasaun ida ne’ebé mak iha abut ne’ebé metin iha matenek lokál, nune’e bele kontribui ba harii paz ne’ebé sustentavel iha Timor-Leste.

Objetivu seluk mak, atu reflete kona-ba papél mekanizmu kulturál nian nu’udar instrumentu rekonsiliasaun. Kompara efetividade sira hosi instrumentu kulturál no formál nian iha harii konfiansa sosiál. Identifika pontu komún no sinerjia potensiál sira entre kultura no justisa formál hodi apoia paz ne’ebé sustentável. Dezenvolve rekomendasaun akadémika sira hodi hametin polítika sira rekonsiliasaun nian ne’ebé bazeia ba sinerjia entre kultura no justisa formál.

Iha sosiedade Timor-Leste nian, rezolusaun konflitu la’ós de’it hala’o liu hosi mekanizmu formál estaduál nian, maibé mós liu hosi lei kostumeiru (tara bandu, nahe biti boot, lisan, no rituál tradisionál sira seluk) ne’ebé hatutan hosi jerasaun ba jerasaun. Mekanizmu kostumeiru sira-ne’e serve la’ós de’it atu rezolve aktu violasaun ba norma sosiál sira, maibé mós atu restaura relasaun sosiál sira, restaura dignidade, no restaura armonia iha komunidade nia laran.

Tradisaun sira hanesan nahe biti boot fo espasu partisipativu ba parte hotu-hotu ne’ebé envolve iha konflitu atu hato’o sira-nia hanoin. Prosesu ida-ne’e la’ós enfaze de’it ba kastigu, maibé mós restaurasaun relasaun entre autór, vítima, no komunidade. Nune’e, lei kostumeiru nu’udar instrumentu ida ne’ebé efetivu atu harii hikas konfiansa sosiál iha komunidade nia laran.

Maibé, iha kontestu estadu moderna, iha dezafiu atu liga mekanizmu kostumeiru sira ho sistema justisa formál. Justisa formál orienta ba serteza legál, protesaun ba direitu individuál sira, no prinsipiu universál sira direitu umanu nian. Entretantu, lei kostumeiru fo énfaze boot liu ba armonia komunitária no rekonsiliasaun sosiál. Tensaun no sinerjia potensiál sira entre rua ne’e importante atu diskute, partikularmente iha kontestu atu harii paz neʼebé sustentável iha Timor-Leste.

Tanba ne’e, semináriu ne’e hala’o hodi reflete papél mekanizmu kulturál iha rezolusaun konflitu no kompara ho justisa formál, ho objetivu atu hetan pontu komún neʼebé bele hametin rekonsiliasaun, paz, no konfiansa iha komunidade nia laran.

Detallu informasaun klik:Kom. Imp. Seminariu Rekonsiliasaun.