Francisca: Tanba Funu, Ha’u-Nia Oan Na’in 4 Mate Hotu Iha Ai-Laran

159

Mai Ita Hatene Ema Nian Istória Pasadu Durante Konflitu Polítiku (1975-1999) liu husi Programa Hatutan Memória. Nune’e, iha publikasaun ida ne’e, ami fahe informasaun ba maluk sira kona-ba istória Francisca Babo moris iha Aitura, Suku Estado, Postu Administrativu Ermera, Munisípiu Ermera. Francisca nia kaben naran Bere-Kiik no nia oan na’in ha’at ho naran: Domingas, Augusto, Romana, Abulako. Bere-Kiik mate tanba forsa Indonézia mak tiru, baihira nia ba hola hahán iha merkadu no nia oan na’in haat mate iha ai-laran tanba hamlaha.

Francisca konta tuir nia istória pasadu; Iha tinan 1975 ha’u-nia kaben Bere-Kiik tama nu’udar membru ba partidu FRETILIN. Ha’u-nia maun bo’ot Sebastião Lemos ho nia alin Pedro Lemos (Komandante Teky) no forsa sira seluk ba halo funu iha fatin ida naran Fatugau. Iha-ne’ebá militár Indonézia tiru mate ha’u-nia maun Sebastião Lemos, iha loron 1 fulan-Marsu 1976. Tanbá militár Indonézia tama ona to’o iha Ermera, Komandante Teky no forsa sira seluk ho sira-nia família halai hotu ba ai-laran. Sira husik hela ha’u ho ha’u-nia kaben Bere-Kiik hodi hein sasan no mós riku-soin ne’ebé sira husik hela, inklui karau luhan rua. Karau timor luhan ida ho karau vaka luhan ida.

Bainhira militár Indonézia tama ona to’o iha Ramerhei ho Tugarema, sira sunu hotu uma iha fatin ne’ebá no lelan sasan sira hotu, inklui tiru mate karau iha fatin ne’ebá. Karau balun ema han no balun dodok de’it. Ha’u-nia kaben Bere-Kiik lori halai ha’u ho ha’u-nia oan na’in haat (Domingas, Augusto, Romana, Abulako) ba subar hamutuk ho ha’u-nia família sira iha Aitura, suku Estado. Bainhira ha’u-nia kaben, Bere-Kiik, ba Ermera hodi sosa hahán iha merkadu, iha ema balu hatudu ba militár sira katak Bere-Kiik ne’e komandante Teky nia maun. Militár sira kaptura kedas hau-nia kaben no hatama ba iha kadeia laran. Ami hotu la-hatene, ha’u-nia tiun ida mak informa ba ha’u iha Aitura katak ha’u-nia kaben militár Indonézia kaptura ona hodi ba dadur.

Liutiha loron balu, ha’u ho ha’u-nia tiun ida lori hela fehuk, talas, kontas no kafe hodi ba vizita ha’u-nia kaben iha dadur fatin. Iha-ne’ebá mak ha’u haree mós ha’u-nia subriñu ida naran Mariano Martins, nia mós dadur hotu iha fatin ne’ebá. Ba FRANCISCA BABO Moris iha Aitura, Suku Estado, Postu Administrativu Ermera, Munisípiu Ermera. Francisca nia kaben naran Bere-Kiik no nia oan na’in ha’at ho naran: Domingas, Augusto, Romana, Abulako. Bere-Kiik mate tanba forsa Indonézia mak tiru, baihira nia ba hola hahán iha merkadu no nia oan na’in haat mate iha ai-laran tanba hamlaha. 22 vizita daruak nian, ha’u haree tan ha’u-nia kaben nia maun Estevao Naibuti ho Gaspar da Silva mós iha-ne’ebá.

Estevao Naibuti ne’e militár Indonézia kaptura tanba nu’udar estafeta ne’ebé mak lori informasaun ba mai hodi informa ba komandante Teky iha komando Poerema. Gaspar da Silva militár Indonézia kaptura iha Ramerhei hamutuk ho Xefe suku Ramerhei señor Mateus Maia. Vizita ba datoluk nian, ema sira hein komarka ne’e dehan mai ha’u katak Bere-Kiik militár Indonézia tiru mate ona iha kafe laran, Kdidir nian. Sasin ne’ebé haree ho matan mak Maubuti, agora sei moris. Liutiha loron balu, ha’u rona tan katak Estevao Naibuti ho Gaspar mós militár Indonézia tiru mate hotu ona. Matebian Gaspar ho nia maluk dadur ida naran Mateus Maia hakoi hamutuk iha rai-koak ida iha kafe laran Kdidir nian. Ne’e akontese iha entre fulan-Jullu até Agostu tinan 1976.

Komandante Teky iha komando (Poerema) rona katak nia maun Bere-Kiik militár Indonézia oho ona, nia lori forsa maubere sira mai foti ha’u ho ha’u-nia oan na’in haat no ha’u nia kuñadu, Namo-Lequi, no subriña Bendita ba hotu ai-laran. Ami hela iha uma mamuk ne’ebé na’in husik hela tanba halai hotu ona ba Atambua, Indonézia. Tanba situasaun apertadu, ami halai tutan ba to’o iha Kailaku. Filafali husi Kailaku ami mai hela iha Kaisoru besik Asulau-Sare. Tan moras no hamlaha, ha’u-nia oan na’in haat ne’e mate hotu iha ai-laran. Namo-Lequi mós mate iha tinan 1978. Fila husi ai-laran mai vila, ha’u mesak de’it tanba ha’u-nia kaben ho ha’u-nia oan na’in haat mate hotu ona. Ha’u hela de’it ho ha’u-nia kaben nia famílía iha knua Aitula.

Hakerek husi: Joana Chantal Lemos, Estudante Ensino Secundario Imaculada Conceição-Ermera




Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *

X